Mi a hidrokultúrás termesztés?

Hidrokultúra múltja, jövője

A hidroponika a növénytermesztés azon módja, amely nem talaj közvetítésével, hanem tápfolyadék használatával működik. A növény nem a talajban (azaz nem földben) növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics,agyaggolyó kőzetgyapot.

Bár természetes körülmények között a csapadék a termőföld közvetítésével dúsul tápanyagokkal és jut el a gyökerekhez, maga a talaj nem létszükséglet a növény fejlődése számára. Ha mesterségesen gondoskodunk a tápoldat gyökerekhez való eljuttatásáról, a termőföldre nincs többé szükség. Szinte bármely földben termő növény fejlődik hidroponikus körülmények között, de növényenként eltérő az alkalmazhatóság mértéke.

Szkeptikusok számára idegennek és újnak tűnik pedig koránt sem az. A hidrokultúrás termesztés előhírnökei a Babiloni függőkertek lehetnek vagy a Mexikói Aztékok és a Kínai úszókertek.

Egyiptomi írások szerint már i.sz.e.-t 600 évvel termesztettek növényeket vízben. Az első könyv, amely növények talaj nélküli nevelésével foglalkozott, az 1627-ben megjelent Sylva Sylvarum című alkotás volt Francis Bacon tollából.  Az így megtermesztett növények első modern kereskedelmi alkalmazása viszont a PanAm légitársasághoz köthető. Még az előtt, hogy a sugárhajtású gépek képesek lettek volna megállás nélkül átrepülni a Csendes-óceánt, a légitársaságoknak tranzitállomásokat kellett fenntartaniuk, hogy feltöltsék a gépek üzemanyagtartályait. Ilyen volt a PanAm számára a Wake-sziget, ahol a cég megbízásából hidrokultúrás növényeket kezdtek termeszteni, hogy az utasokat el tudják látni friss zöldséggel.

A hidrokultúrás növénytartás jövője jelenleg a NASA kezében van, mivel az űrügynökség több kísérleti programot is futtat. A CELSS névre keresztelt projekt célja, hogy nehéz körülmények között – például a Marson – LED izzók segítségével növényeket termesszenek.

Igazi fejlődés talán az 1930-as évektől kezdődött, amikor kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a növények vízben oldott sók segítségével és föld nélkül is tudnak növekedni. Hidrophonikus eljárással lehetővé vált az olyan helyen és éghajlaton való termesztés ahol nincsenek megfelelő természetes

körülmények, arra hogy növényeket tudjanak termeszteni. Sok tudós szerint ez a jövő, hiszen az éghajlatváltozással és a nagy népességszaporulattal egyre nehezebb helyzetbe kerülünk élelem ellátás szempontjából.

Röviden megfogalmazva: a növénytermesztés azon módja, amikor nem használunk földet.  Napjainkban egyre elterjedtebbé kezd válni a talaj nélküli növénytermesztés, olyannyira, hogy sokan ebben látják a népesség rohamosan növekvő élelmiszerigényének kielégítését. A hidroponikus növénytermesztés nagyon sok kedvező tulajdonsággal rendelkezik , de álljon itt ezek közül az öt legfontosabb:

Hidroponika (Hydroponics)

főnév; jelentése: A növény nem a talajban (azaz nem földben) növekszik, hanem tápoldatban vagy tápoldattal rendszeresen átjárt anyagban, mint például perlit, kavics vagy kőzetgyapot.

Eredete latin: ’hydro’ jelentése víz és a ’ponos’ jelentése labor

90%-kal kevesebb víz

Földművesek tapasztalatai alapján a hidropónikus rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használtak fel, mint a hagyományos földben való termesztésénél.

¼ -del kevesebb terület

Négyszer annyi haszonnövény ültethető ugyanazon területre, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál.

nincs föld

Élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val , magas oxigéntartalommal bíró tápoldat, melyet közvetlenül a gyökerekhez jutattunk.

kétszer gyorsabb növekedés

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidrorendszerben, jól beállított pH és EC érték*,  továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett.

semmi vegyszer

Hidroponikus termesztésnél nem szükséges növény- és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek, gombák és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

*EC érték: a víz ásványi anyag tartalmát jelzi

Forrás: https://tinyurl.com/yar33cb